Szamaritánus életjáradéki program

Az életjáradéki programunk a 70 év felettieknek nyújt anyagi biztonságot a szerződést követő egyszeri kifizetéssel, és életük végéig szóló rendszeres havi járadékkal. Életjáradéki programunk kombinálható a háziápolási szolgáltatásokkal is.

Az életjáradék szolgáltató ezen kívül gondoskodik az ingatlan állagmegóvásáról és biztosításáról.

A szerződők életük végéig háborítatlanul saját lakásukban élhetnek tovább, élethosszig tartó használati és életjáradéki jogot kapnak. Ezek a jogok a földhivatalnál bejegyzésre kerülnek.

A járadék összege az ingatlan értékétől és a bent lakók életkorától függ, ezért hivatalos ingatlanértékelést készíttetünk az Önök ingatlanáról. A megállapított érték alapján többféle ajánlatot adunk melyekből szabadon választhatnak.

Az ügyintézés menete: küldjön nekünk e-mailt az eletjaradek@amsmento.hu.hu címre, adja meg nevét, telefonszámát és mi hamarosan felvesszük Önnel a kapcsolatot.

Az ügyintézés teljesen díjtalan !

A tartási és életjáradéki szerződés szabályozása és fogalma

A tartási szerződés alapján az egyik fél köteles a másik felet megfelelően eltartani. Életjáradéki szerződés alapján az egyik fél meghatározott pénzösszeg vagy terménymennyiség időszakonként visszatérő szolgáltatására köteles.

A két szerződés fogalmából kitűnik, hogy mindkettő célja a jogosult létfenntartásának biztosítása. Amíg azonban ez a tartási szerződésnél természetbeni szolgáltatásokkal valósul meg, az életjáradéki szerződés alapján a kötelezett pénz vagy terménymennyiség teljesítésére köteles.

A tartási szerződés sajátos vonásai

A tartási és életjáradéki szerződések számos jellegzetes ismérvvel rendelkeznek, amelyek élesen elhatárolják más szerződéstípusoktól. Lényeges ismérve a tartási szerződésnek a visszterhes (azaz nem ingyenes) jellege. A tartási szerződés alapvető formáját tekintve visszterhes ügylet: a tartásra kötelezett ellenérték fejében vállalja a jogosult ellátását. Ugyanakkor, ha a körülményekből más nem következik, közeli hozzátartozók egymás közötti tartási szerződései ingyenes formában jönnek létre, a tartás teljesítéséért ellenszolgáltatás nem jár. Az ingyenes tartási szerződés a kötelezett halálával is megszűnik, illetve a kötelezett a szerződés megszüntetését kérheti, ha annak teljesítése vagy életjáradéki szerződéssé alakítása a szerződéskötés után megváltozott vagyoni körülményeinél fogva rá nézve túlságosan nagy megterheléssel járna. Az ingyenes tartási szerződésekre az ajándékozás szabályait (pl. az ajándék visszakövetelése eseteit) is megfelelően alkalmazni kell.

A tartási és életjáradéki szerződések ismérve a tartós jelleg. A tartási és életjáradéki szerződés - a felek ellenkező kikötése hiányában - a jogosult haláláig áll fenn.

A szerződés másik ismérve a bizalmi, illetőleg személyes viszony. A bizalmi viszony azt fejezi ki, hogy a tartási szerződést személyesen kell teljesíteni. A jogosult a tartási szerződés alapján neki járó szolgáltatásokat csak személyesen veheti igénybe, de a kötelezett is főszabályként személyesen tartozik teljesíteni a szolgáltatásokat, olyannyira, hogy a tartásra jogosult nem köteles elfogadni a más által - a kötelezett nevében - nyújtott tartást. Az életjáradéki szerződés esetében a bizalmi viszony nem érvényesül szigorúan, mert az életjáradékot - jellegéből fakadóan - nem csak személyesen lehet teljesíteni.
Szerencse-elem a szerződésben

A tartási szerződés sajátosságai között lényeges az ún. szerencse jelleg. Az eltartott haláláig szóló szerződéseket a gyakorlatban szerencseszerződéseknek nevezik, vitathatatlanul tartalmaz ugyanis e szerződés mind a jogosult, mind a kötelezett oldalán szerencseelemeket. A visszterhes tartási szerződésekben a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányossága meglehetősen bizonytalan. Előfordulhat, hogy a nyújtott tartás többszörösen meghaladja a szerződésben lekötött ingó vagy ingatlan dolog értékét, de az is lehet, hogy a kötelezett rövid idejű tartással nagy értékű dologhoz jut. Megtörténhet az is, hogy a tartási szerződésnek a jogosult oldalán van szerencseeleme, amikor a jogosult által átruházott dolog értéke az időmúlással jelentősen emelkedik. Ilyenkor a jogosult érdekében az áll, hogy szüntesse meg a tartási szerződést és az eredeti állapot álljon helyre.

E kérdésekben a bíró gyakorlat eléggé rugalmas. Önmagában az a tény, hogy a kötelezett költségei lényegesen meghaladják a kapott dolog értékét, nem teszi lehetővé a kötelezettség megszüntetését. Ha azonban a kötelezett körülményeiben a szerződés megkötésének időpontjához képest olyan lényeges anyagi vagy személyi változás állott be, hogy elviselhetetlen terhet jelentene számára a szerződés változatlan teljesítése - a jogosult érdekeinek szem előtt tartása mellett -, lehetőség van a szerződés módosítására.

A szerződés alanyai

A tartási és életjáradéki szerződés alanyai az eltartott és az eltartó. Eltartóként a jogi személyek is köthetnek szerződést, mivel a jogi személy tagjai, alkalmazottai útján ugyanúgy képes a szerződésből eredő kötelezettségeit teljesíteni, mint a magánszemély.

A szerződés létrejötte

A tartási és életjáradéki szerződést írásban kell megkötni. E szigorítást részben az indokolja, hogy ellenszolgáltatásként általában ingatlant ruház át a jogosult a kötelezettre, az ingatlanátruházási szerződés pedig csak írásban érvényes. A formakényszer mellett szól a reprodukálhatóság is. A felek között fennálló - s az esetek egy részében igen könnyen megromló - bizalmi viszony miatt a szolgáltatások milyenségének és értékének bizonyítása az írásbeliség hiányában nagyobb nehézségbe ütközne.
Az eltartott jogai

Az eltartott jogosult a megfelelő tartásra, életjáradék esetében pedig a meghatározott pénzösszeg vagy terménymennyiség időszakonkénti követelésére. Az eltartott ugyanakkor - visszterhes szerződés esetén - köteles az ingó vagy ingatlan dolog tulajdonjogának átruházására és a dolog átadására.

Az eltartó az eltartott megfelelő eltartása körében köteles:

1. a jogosult részére élelmezést, lakást, fűtést, világítást, mosást,
ruházatot biztosítani;
2. orvosi kezeléséről és gyógyíttatásáról, ápolásáról gondoskodni;
3. halála után illő módon eltemettetni.

A szolgáltatásoknak "megfelelő eltartást" kell biztosítani, vagyis nem minimális létfeltételeket kell az eltartónak megteremtenie a jogosult számára, hanem a "megfelelőséget" a felek körülményei, az eltartott indokolt szükségletei és az általa átruházott vagyon értéke határozza meg. A kötelezett részéről a szolgáltatott ellátás csak akkor megfelelő, ha folyamatosan és kellő időben történik.
Az eltartó jogai

Az eltartó visszterhes szerződés esetén ellenszolgáltatásra jogosult. A tartási szerződés alapján a kötelezettet megillető ellenszolgáltatás tárgya lehet ingatlan tulajdonjogának átruházása. Az ellenértéknek ez a fajtája az egyik leggyakrabban előforduló ellenszolgáltatás.

Az ingatlan tulajdonjogának átruházása történhet:

1. a haszonélvezeti jog fenntartásával, vagy anélkül;
2. a tulajdonjog átruházásával egyidejűleg a tartási kötelezettség
ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével.

A tartási jog bejegyzése egyfajta biztosítékul szolgál az eltartott számára, ugyanis a jogosult a tartási kötelezettség elmulasztása esetén az ingatlanból a végrehajtási szabályok szerint kielégítést kérhet. Ha pedig az ingatlant a tartásra kötelezett elidegeníti, az új tulajdonos köteles a kielégítést tűrni.

A tartás fejében nyújtott ellenszolgáltatás ingóságok tulajdonjogának átruházása is lehet. Az ingó dolgok közül elsősorban lakásberendezési, vagy nagyobb értékű tárgyak átruházása történik tartás fejében.

A tartási szerződésben ellenszolgáltatásként kiköthető bérlakás bérleti jogviszonyának átengedése is. Ebben az esetben az eltartók a bérlő halála esetén a bérleti jogviszonyt folytathatják, ha a tartási szerződéshez a bérbeadó írásban hozzájárult és az eltartó a szerződésben vállalt tartási kötelezettségét teljesítette. A jogviszony folytatásának további feltétele, hogy a bérbeadói hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább egy év eltelt.
A szerződés módosítása

A tartási szerződések speciális jellegzetességeiből - tartósság, szerencseelemek, bizalmi viszony stb. - adódóan a felmerülő nehézségek kiküszöbölése céljából a szerződésmódosítás lehetőségének nagy jelentősége van.

Amennyiben a tartási szerződés alanyai a szerződési feltételek módosítását szükségesnek tartják, azt szabad elhatározásukból közös megegyezéssel módosíthatják, vagy a szerződést megszüntethetik. A gyakorlatban azonban a felek közötti konfliktusok nem oldódnak fel egymás között, hanem csak bírósági közreműködés segítségével. Megegyezés hiányában a bíróság a tartási szerződést - mindkét fél érdekeinek figyelembevételével - módosíthatja. Általában erre akkor kerül sor, ha az eredeti szerződés bizonyos változtatásokkal a célját még be tudja tölteni.

A tartási szerződések körében ugyanakkor gyakran előfordul, hogy a természetbeni tartás lehetetlenné válik (ezt személyi okok, de objektív okok is eredményezhetik), ilyenkor bármelyik fél kérheti a bíróságtól a tartási szerződés átváltoztatását életjáradéki szerződésre.

A pénzbeli járadékot úgy kell megállapítani, hogy az lehetőleg a természetbeni tartás valóságos ellenértéke legyen, de figyelembe kell venni:

1. az eltartott személyes szükségletét, életkorát, egészségi állapotát;
2. az átruházott vagyontárgy ellenértékét;
3. a tartásra kötelezett jövedelmi viszonyait;
4. az eltartók által vállalt szolgáltatások terjedelmét és értékét is.

Az átalakítás történhet véglegesen, de ideiglenesen is. Gyakori eset, hogy a felek közötti viszony csak rövidebb időre romlott meg, vagy az átalakítást objektív okok tették szükségessé (pl. eltartó betegsége) és ezért a tartási szerződés végleges átalakítására nincs szükség.
A tartási szerződés megszűnése

A tartási szerződést megszüntetheti:

1. a felek közös megállapodása;
2. a bírósági ítélet
3. és az eltartott halála.

A tartási szerződés megszüntetésére a szerződő felek közös megállapodással jogosultak.

Erre irányuló kereseti kérelem alapján a bíróság a szerződést megszüntetheti, ha a tartási szerződés fenntartása lehetetlenné vált és a szerződés célja sem a szerződés módosításával, sem életjáradéki szerződéssé átalakításával nem valósítható meg. A bíróság a szerződés megszüntetésekor gondoskodni köteles arról, hogy visszterhes szerződés esetén a felek érdekeit kölcsönösen és megfelelően kielégítse, tehát a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti aránytalanságokat kiküszöbölje. A felek megfelelő kielégítésének mindkét fél érdekeinek figyelembevételével, egyidejűleg és kölcsönösen kell megtörténnie.

Megszűnik a tartási szerződés az eltartott halálával. Visszterhes szerződés esetében azonban az eltartó halála nem eredményezi feltétlenül a szerződés megszűnését. Méltánytalan is volna, mert előfordulhat, hogy a jogosult egész vagyonát átruházza, a kötelezett pedig rövid időn belül meghal. Mindezekre tekintettel a tartási kötelezettség átszáll az örökösökre, mégpedig a hagyatéki tartozásokért való felelősség szabályai szerint (tehát azért az örökös a hagyaték értékének erejéig felel), amennyiben a kötelezett haláláig nyújtott tartás az ellenszolgáltatást nem fedezi. Ebben az esetben tehát a tartási szerződés szerencse jellege nem érvényesül, és a tartásra jogosult további ellátásra tarthat igényt.